vizelet vizsgálat
Vizelet vizsgálat
A vizeletet több száz különböző vegyület alkotja, amelyeknek mennyisége egészséges emberben egy meghatározott normál értéktartományon belül marad (ún. referenciatartomány), míg különböző kórfolyamatokban megváltozik. A vizelet normális esetben nem tartalmaz gennyet, cukrot, bilirubint. Minden körülmények között tartalmaz a vizelet húgysavat, kreatinint, karbamidot, urobilinogént.
Vizeletből kimutatható paraméterek.
A minta vételének szabályai
Laboratóriumi vizsgálathoz megfelelő tisztaságú, külső szennyeződésektől mentes vizeletet kell nyerni. Az általános
vizeletvizsgálathoz célszerű a reggeli első, vagyis a legtöményebb vizeletet használni. Nők menstuációt követően adjanak vizeletvizsgálathoz vizeletet.
A vizeletminta gyűjtése előtt, a külső nemi szerveket - férfiaknál a hímvesszőt és a makkot, nőknél a kis- és nagyajkakat, hüvelybemenetet) szappanos vízzel alaposan meg kell mosni. A szappant bő vízzel le kell öblíteni. Hagyja megindulni a vizelet sugarat. Majd közép részről próbáljon meg mintát venni.
Nagyon fontos a megfelelő mintavételi edény.
Az egyszer használatos vizeletvizsgálati tesztek általában 9 paramétert mutatnak ki.
- -Fajsúly
- -Nitrit
- -pH
- -Protein
- -Glükóz
- -Keton
- -urobilinogén
- -Bilirubin
- -Vér
A vesének rendkívül sokrétű feladata van. A hidrogénkarbonát, aminosavak, cukor visszaszívódik, viszont a hidrogén iont kiürül, ezzel is egyensúlyban tartva a szervezet vegyhatását (pH). Ugyancsak a vizelettel ürülnek ki az anyagcsere termékek (kreatinin, karbamid, húgysav) és a gyógyszerek jelentős része. A vizelettel ürül ki a szervezetbe kerülő kálium, a kalcium- és a foszfát ion.
A húgysav a purin bomlásterméke, a karbamid, kreatinin a fehérje-anyagcseréje, urobilinogén pedig a hemoglobin-anyagcsere, azaz a vérsejt fő alkotórészének a bomlásterméke.
A vizeletben mindig található minimális mennyiségű fehérje (protein).
pH, vegyhatás
A vizelet vegyhatásának a betegségek megállapításában nincs nagy jelentősége, túlnyomóan növényi táplálkozás mellett lúgos, bőséges fehérjefogyasztás savas irányba tolja el a vegyhatást.
A vizelet vegyhatása vegyes táplálkozás esetén (pH) 4,5-8,5 között változhat. A vegetáriánusok vizelete általában lúgos. Savanyúvá válhat az ő vizeletük is, ha éheznek, mert ilyenkor saját szervezetük fehérjéit fogyasztják.
Fajsúly
A vizelet fajsúlya az elfogyasztott folyadék mennyiségétől, a vizelet mennyiségétől, az esetleges kóros anyagok
jelenlététől, a vese állapotától függ. Az alacsony fajsúly híg vizeletre utal. Ezt okozhatja például nagyobb mennyiségű víz fogyasztása. A megivott folyadék mennyiségének csökkentésével megemelhetjük a fajsúlyt. Leggyakrabban szomjazás alkalmával lesz magasabb a fajsúly. Bizonyos gyakori betegségekben, mint amilyen a cukorbetegség, a vizelettel kórosan ürülő cukor, emeli a fajsúlyt. A vese funkciózavarai esetén először a koncentrálóképesség sérül, ilyenkor a fajsúly szomjazás esetén is a normális tartomány alsó részén található. Normálértéke :1,020- 1,040kg/ liter.
A vese a vizeletet hígítani és koncentrálni is tudja. Ha a koncentráló képessége a betegség miatt csökken, akkor a vizelet fajsúlya is csökken. Ha magasabb lehet a fajsúlya, akkor nagyobb mennyiségű fehérjét vagy cukrot tartalmaz. A vizelet fajsúlya középértékben 1020, a benne oldott anyagok koncentrációjától függ. Emeli a fajsúlyt a nagyobb mennyiségű oldott anyag, például a cukor.
Fehérje (protein)
Fehérje nem csak a vese betegségeiben jelenhet meg a vizeletben, hanem lázas betegségek, terhesség, cukorbetegség, mérgezések, szívbetegségek esetében is. Normálértéke 0-0,25 g/liter.
A fehérvérsejtek hátterében a hólyag vagy a vesemedence gyulladása lehetséges. A leukociták fehérvérsejtek. Egy általuk termelt leukocita-eszteráz nevű enzim segítségével tudják kimutatni a fehérvérsejteket a vizeletből. Ha a normál értékénél magasabb eredményt kapsz, akkor húgyúti fertőzésre, vagy vesegyulladásra fognak gyanakodni.
Cukor( glükóz)
Ha a vizeletben cukrot lehet kimutatni, az mindig a cukorbetegségre utal, ezért további vizsgálatokat kell végezni a vizelettel ürített cukor mennyiségének meghatározására.
Keton testek
Szénhidrátban szegény étrendnél, illetve diabetes mellitusnál megjelennek a ketontestek is, azaz az aceton, béta-oxivajsav és az acetecetsav. A vizsgálat pozitív lehet, ha a szervezetet stresszhatások érik, koplalás, terhesség, nehéz fizikai munka végzésekor. Megszaporodnak a ketontestek a cukoranyagcsere és a zsíranyagcsere egyensúlyának felborulásakor. Normálértéke: 0-0,01 mmol/l.
Ha Ön nem cukorbeteg általában a reggeli első vizeletben könnyen kimutatható egy 12 órás éjszakai éhezést követően. Cukorürítéssel együtt cukorbetegségben, megjelenő keton (aceton) azonnali terápiás beavatkozást igényel.
Bilirubin, urobilinogén
A bilirubin megjelenése a vizeletben hepatitisre, haemolyticus anaemiára, valamint az epevezetékben lévő kőre ad információt. Ezt a magas érték mutatja. A C-vitamin szedése befolyásolhatja, csökkentheti az eredményt. Normálértéke 0 µmol/l.
Az urobilinogén emelkedett értéke is májbetegségre utal. Ha nem mutatható ki, akkor az epeutak elzáródása áll fent.
Az urobilinogén értéke a májbetegség esetén, vörösvértestek szétesésével járó kórképeknél és bizonyos gyógyszerek szedésekor is emelkedett. Alacsonyabb a normálisnál szintje széles spektrumú antibiotikumok szedésekor és epeúti elzáródással járó betegségekben. Normálértéke 1-7 µmol/l.
Vér
Vér és vörösvértestek kerülhetnek a vizeletbe a vesékből és a hugyutakból. A ma használatos testcsíkok a vörösvértestek festékanyagára, a hemoglobinra igen érzékenyek. A vörösvértestek a vizeletben származhatnak egyszerűen menstruációs vérből, ám utalhatnak a húgyutak betegségére: vesekő vagy vesehomok, esetleg daganat is előidézheti. Módosíthatja a teszt eredményét, ha nehéz fizikai munka után adja a beteg a vizeletmintát, vagy nagy dózisban szed C-vitamint. Normálértéke 0-10 ery/liter
Nitrit
A nitrit megjelenése, pozitív értéke a vizeletben bakteriális húgyúti fertőzésre utal. Normálértéke negatív.
A tesztekkel ugyan nem mutatják ki, de laborvizsgálatokkal még néhány összetevőt is megvizsgálnak.
Karbamid
A karbamid-nitrogén (maradék nitrogén, CN, KN) a fehérjék lebontásának a végterméke. Csökkent vesefunkció esetében a vizeletben a mennyisége csökken, viszont a vér karbamid-nitrogén értéke emelkedik. Nagyobb mérték esetén zavart tudati állapot is kialakulhat.
Az urea a fehérjék másik fő lebomlási terméke, amely - többek közt - a vizelettel kiürülve a nitrogéneltávolításban játszik fő szerepet.
A karbamid és a kreatinin értéke nő vesebetegségben, túl sok fehérje étel fogyasztásakor. A karbamid emelkedése lehet még gyomorvérzéstől. Értéke csökken májbetegségben. Kreatinin még emelkedhet sport tevékenységkor, izombetegségkor.
A vizelettel ürülő nagyobb mennyiségű húgysav a köszvény lehetőségét veti fel, a kalcium-, oxalát-, foszfát kristályok jelenléte bizonyos típusú vesekövességre utalhatnak. A húgysav a purin-anyagcsere enzimdefektusára, valamint a húsban gazdag táplálkozás, valamint tumor jelenlétében emelkedik. Csökkent a kiválasztás veseelégtelenségben, diabéteszben. Mindkettő következménye: vesekő, köszvény, húgysav okozta vesebetegség.
