Élelmi vagy diétás rostnak nevezzük azokat a táplékainkban található növényi összetevõket, amelyeket az emberi szervezet emésztõenzimei nem képesek felszívódásra alkalmas kisebb egységekre bontani, amelyek az emberi emésztőenzimek hidrolízisének ellenállnak.  Az élelmi rostok fizikai-kémiai sajátságából következik, hogy a béltartalom térfogatát jelentősen megnövelik, áthaladási idejét lényeges mértékben lerövidítik: ennek eredményeként a káros anyagok gyorsabban ürülnek ki az emésztőrendszerből. A rostok védőhatása abban rejlik, hogy megnövelik a béltartalom térfogatát, felhígítják a keletkező káros anyagok koncentrációját, és mivel lerövidítik a bélben tartózkodási időt, azaz a béltartalom áthaladásának idejét, ezáltal a káros anyagok rövidebb ideig érintkeznek a bélfallal.

Clean inside rost 360g

A növényi rostok a gyógyszerek felszívódását is mérsékelhetik, ezért rostban gazdag táplálékot fogyasztó beteg fél órával korábban vagy két órával étkezés után vegye be gyógyszerét. Az étkezési rostok nem emésztődnek meg, ezért nem szívódnak fel, érintetlen formában jutnak le az alsó bélszakaszba. Egy részüket a vastagbélben található baktériumok enzimjei kisebb, molekulákra bontják, ezáltal a széklet vegyhatása savas iránybe tolódik el, így elnyomván a rothasztó baktériumok szaporodását.  Tulajdonságaik szerint vízoldékony és vízben nem oldódó rostokat ismerünk. A kétfajta rost élettani hatása nem választható el élesen egymástól. Mindkettőnek fontos szerepe van a székrekedés megelőzésében és étrendi kezelésében.


Mindkét rosttípus esetében elmondható, hogy a vékonybélben lassítják a tápanyagok felszívódását.    Ez kedvező - pl. cukorbetegség esetén -, mert a szénhidrát felszívódás lassításával csökkentik az ún. glikémiás indexet, ritkábban fordulnak elő vércukor-ingadozások, kiegyensúlyozottabbá válik a vércukor szintje.

A vízoldékony növényi rostok (a pektin, a béta glükán, a hemicellulóz, laktulóz, inulin, gumiszerű és nyálkaanyagok) előnyösen befolyásolják a szénhidrát- és zsíranyagcserét.  A vízoldékony rostanyagok közül legfontosabb a pektin, amely a zöldség- és főzelékfélékben, gyümölcsökben, és a gabonafélék közül a zabkorpában, zabpehelyben található.
Az oldható rostok vizes oldatban (gélt képezve) igen nagy folyadékmegkötő képességű felülettel rendelkeznek, megkötik a cukrot, ezáltal lassítják a cukorfelszívódást, csökkentik a cukorbeteg szervezet inzulinigényét.
Az oldható rostok megkötik az epével (epesavak formájában) ürített koleszterin egy részét, amely így nem szívódik fel újra, ilyen módon csökkentik a vér koleszterinszintjét. Vízoldékony rostban különösen gazdagok: az alma, a citrusfélék, a legtöbb friss és aszalt gyümölcs, a zöldségek, a hüvelyesek és a zabpehely.

A zab értékes forrása mind a vízben oldhatatlan, mind az oldható rostoknak: ez az a kettősség, amely elősegíti az egészséges bélműködést.

                                 Almarost

A vízoldékony rostok közül a pektin a legfontosabb, amely elsősorban a felszívódást befolyásolja a gyomorban és a vékonybélben. Mivel az epesavakat a pektin megköti, így az kiürül a szervezetből, tehát folyamatosan csökkenti a vérben a koleszterin mennyiségét. A pektin másik fontos szerepe, hogy a gyomor és a vékonybél falán egy filmszerű bevonatot képez. Így a vékonybélből lelassítja a cukrok étkezés utáni felszívódását, ily módon indirekt módon csökkenti a szervezet inzulinigényét, illetve cukorbetegek esetén a beadandó inzulin mennyiségét.  A rostanyagok gyakorlatilag kalóriamentesek és nagyfokú duzzadóképességük folytán teltségérzetet és étvágycsökkenést okoznak.



                      Vízben nem oldódó rostok

A vízben nem oldódó rostok a bélrendszer nedves közegében megduzzadnak, csökkentik az éhségérzetet, elősegítik a jó bélműködést. Csökkentve a táplálék áthaladási idejét, kevesebb méreganyag felszívódására adnak lehetőséget. Előnyös hatásúak elhízás és székrekedés esetén. A vízben nem oldódó rostok a bélrendszer seprűjének is tekinthetők. Vízben oldhatatlan rostban különösen gazdagok: a gabonafélék (korpák), a rizs, a kukorica. A vízben nem oldódó rostok segítségünkre lehetnek az elhízás megelőzésében is, mivel lassítják a gyomorürülést, tovább tartják fenn a jóllakottság érzését.
Oldhatatlan rostok közé soroljuk a cellulózt, a hemicellulózt és a lignint, amely megtalálható az olajos magvakban, a hüvelyesekben, a gabonafélékben.

  A teljes őrlésű árpát tartalmazó készítményeink a megfelelő vércukor- és koleszterincsökkentő hatás mellett magasabb oldhatatlan rosttartalomuk miatt kiemelt szerepűek a székrekedés kezelésében. A búzakorpa például egy nem oldható rost fajta, ami kiváló székletlágyító, ám nem túl hatékony koleszterinfelszívó. Ez utóbbit a zabkorpa sokkal jobban képes megvalósítani.

Ha minél több nem oldható rostot szeretnénk bevinni a szervezetünkbe, igyekezzünk minél több nem finomított vagy nem túlságosan feldolgozott élelmiszert fogyasztani. A rostfogyasztás emelésével emelni kell a folyadékbevitelt is. Ez körülbelül 20 testtömeg kilogrammonként egy liter folyadék fogyasztását jelenti.
Hiperlipoproteinémiában növényi rost adásával szérum triglicerid- és koleszterinszint-csökkenést figyeltek meg. A rostdús táplálkozással átlagosan 5–10 százalékkal csökkenthetô a szérum-koleszterinszint.

Az ajánlott rostbevitel felnőtteknek napi 25-30 g, gyermekeknek  max.20- 25 g.

Néhány élelmiszer élelmi rosttartalma

                     Figyelmeztetés!

Nem csak a rosthiány, hanem a rost túlzott mennyiségű bevitele is hátrányos.
Azt gondolhatnánk, hogy ha a rost hiánya ennyi bajt okoz, akkor annál jobb, minél nagyobb a rostbevitel. Azonban a túlzás itt sem kívánatos, ugyanis a rostok képesek megkötni egyes ionokat, és nélkülözhetetlen tápanyagok (kalcium, vas, réz, magnézium, foszfor, cink, aminosavak és számos vitamin) felszívódását is csökkenthetik.