Étrend-kiegészítők Az étrend-kiegészítők a hazánkban is érvényben levő európai uniós szabályozás szerint olyan élelmiszerek, amelyek a hagyományos étrend kiegészítését szolgálják, és koncentrált formában tartalmaznak tápanyagokat vagy egyéb táplálkozási vagy élettani hatással rendelkező anyagokat, egyenként vagy kombináltan. Megjelenési formájuk kapszula, pasztilla, tabletta, port/szirupot tartalmazó tasak, folyadékot tartalmazó ampulla, csepegtetős üveg, vagy más hasonló forma, amely por illetve folyadék kis mennyiségben történő adagolására alkalmas. étrend kiegészítők széles választéka Az étrend – kiegészítőkről szóló 37/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet értelmében tápanyagok alatt vitaminok, vagy ásványi anyagok értendők. Országunk területén csak az említett rendelet előírásainak megfelelő étrend-kiegészítő hozható forgalomba, a végső fogyasztó számára kizárólag előre csomagolt formában. Az étrend-kiegészítők nem keverendők össze a különleges táplálkozási célú élelmiszerek néhány csoportjával, például a sportolóknak és nehéz fizikai munkát végzőknek szánt termékekkel (közismert nevükön "sport tápszerek", "body porok, turmixok"), vagy a testtömeg csökkentés céljára szolgáló, csökkentett energiatartalmú készítményekkel (köznapi nevükön fogyókúrás porok), amelyek többnyire napi egy, esetleg két étkezés helyettesítésére szolgálnak. Az étrend-kiegészítőkről szóló EU irányelvnek megfelelően, a 37/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet életbe lépésével megszűnt az előzetes, kötelező engedélyezés és helyette csak ún. bejelentési (notifikáció) kötelezettség van, ami nem jelent mást, mint a termék címkéjének és adatlapjának benyújtását az OÉTI-hez, legkésőbb a termék piacra helyezésének napján. A rendszer nem alkalmas a termék forgalomba kerülésének megakadályozására, csak a piacfelügyeleti munkát segíti elő azzal, hogy probléma, veszély észlelésekor azonnal értesítést kap az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ), a további intézkedések megtétele céljából. Több európai uniós tagállam még a notifikáció lehetőségével sem él; a hatósági munka kizárólag a panaszbejelentésekre, vagy a szúrópróbaszerű ellenőrzésekre épít. A rendelet pontosan rögzíti az étrend-kiegészítőkben alkalmazható vitaminok és ásványi anyagok körét, illetve a felhasználható vegyületeiket és azt is körvonalazza, hogy mennyi ezek minimális mennyisége a termék napi adagjában (a napi ajánlott bevitel 15%-a). A rendelet számszerűen nem rögzíti a megengedett maximális vitamin, illetve ásványi anyag mennyiségeket a termék napi adagjában. E helyett a maximális mennyiség megállapításához figyelembe veendő faktorokat részletezi. Ezek:
1. A vitaminok és ásványi anyagok biztonságos legfelső szintjét, az általánosan elfogadott tudományos adatokkal végzett, tudományos kockázatbecsléssel kell megállapítani, amely egyúttal figyelembe veszi az egyes fogyasztói csoportok egyéni érzékenységét is. A legfelső biztonságos szint az a maximális tápanyag mennyiség, amely rendszeres napi bevitel esetén sem ártalmas a populáció egyetlen tagjára sem. 2. A lakosság körében végzett reprezentatív táplálkozás-epidemiológiai vizsgálatokkal felmérhető a lakosság és ezen belül a különböző lakosság csoportok tápanyag bevitele. Ennek megállapításánál figyelembe kell venni a dúsított élelmiszerek fogyasztását is. 3. A felnőttek számára ajánlott napi vitamin és ásványi anyag beviteli értékek jelenleg az alábbiak: Az új szabályozás a vitaminok és ásványi anyagok mennyiségét illetően meglehetősen rugalmas, azonban az egyértelmű, hogy a napi ajánlott bevitelt sokszorosan meghaladó vitamin/ásványi anyag tartalmú készítmények rendszeres, hosszú távú fogyasztása szükségtelen, sőt, nem kívánatos. Az egyéb, táplálkozási vagy élettani szempontból fontos anyagokra (pl. fehérjék, aminosavak, zsírsavak, L-karnitin, taurin, természetes antioxidánsok, növényi komponensek, kivonatok) vonatkozó EU szintű szabályozása jelenleg még nem kellőképpen harmonizált. Addig ezekre az anyagokra tagállami rendelkezések is lehetnek érvényben, amelyek azonban nem sérthetik az áruk szabad áramlását. Nem megsértése az áruk szabad áramlásának, ha egy termék a különböző tagállamokban az ottani rendelkezéseknek megfelelően eltérő termékcsoportba kap besorolást (pl. étrend-kiegészítő helyett speciális gyógyászati célra szánt tápszer vagy gyógyszer). Az étrend-kiegészítők jelölése, reklámozása Az étrend-kiegészítők élelmiszerek, így a jelölésükre (címke feliratok, a címkén, csomagoláson található bármely jel, ábra stb.) és reklámozásukra az élelmiszereknél megfogalmazott általános előírásokat kell alkalmazni. Ennek megfelelően a termékek jelölése, megjelenítése és hirdetése nem állíthatja, vagy sugallhatja, hogy az étrend-kiegészítő betegségek megelőzésére, kezelésére alkalmas, vagy ilyen tulajdonsága van. Az élelmiszerek jelölésére vonatkozó általános szabályokon kívül az étrend-kiegészítők jelölésénél az alábbiakat is fel kell tűntetni.
Az étrend-kiegészítők jelölése, megjelenítése, hirdetése nem állíthatja, vagy sugallhatja, hogy a változatos, kiegyensúlyozott étrend nem alkalmas a szükséges tápanyagok bevitelére. A termékben lévő tápanyagok, táplálkozási, vagy élettani hatású anyagok mennyiségét a termék jelölésén számszerűen kell feltüntetni a termék javasolt napi adagjára vonatkoztatva. A vitaminokra és ásványi anyagokra vonatkozó információt a napi beviteli referenciamennyiség (RDA) százalékában is meg kell adni. LEÍRÁS Étrend-kiegészítőkön alkalmazható OÉTI számok Az étrend-kiegészítők, a különleges táplálkozási célú élelmiszerek (anyatej-helyettesítő és anyatej kiegészítő tápszerek, speciális gyógyászati célra szánt tápszerek, csecsemők és kisgyermekek számára készült, feldolgozott gabonalapú élelmiszerek és bébiételek, testtömeg-csökkentés céljára szolgáló, csökkentett energiatartalmú étrendben felhasználásra szánt élelmiszerek, nagy izomerő kifejtését elősegítő, elsősorban sportolóknak, nehéz fizikai munkát végzőknek szánt élelmiszerek, szénhidrát anyagcsere-zavarokban szenvedők számára készült diabetikus élelmiszerek, lisztérzékenységben szenvedők részére előállított, glutén- mentes élelmiszerek), valamint a kozmetikumok korábbi jogszabályokban rögzített engedélyezése 2004. május elsejével megszűnt. A jelenleg érvényes jogszabályok alapján a felsorolt termékek csomagolásán OÉTI engedélyszám nem tüntethető fel. A 2004. május elseje után a bejelentés-köteles élelmiszerek (étrend-kiegészítők, anyatej- helyettesítő, valamint speciális gyógyászati célra szánt tápszerek, glutén-mentes élelmiszerek, egyéb különleges táplálkozási célú élelmiszerek) nyilvántartásba vételéről az OÉTI igazolást ad ki, melyen az OÉTI iktatószám mellett a nyilvántartásba vétel sorszáma található. E szám használata a termékek címkéjén nem kötelező, de nem is tiltott, azonban nem azonos a 2004. előtt kiadott OÉTI engedélyszámmal. Így a nyilvántartásba vétel sorszámát OÉTI engedélyszámnak tekinteni, azt így kommunikálni, vagy feltüntetni a termék csomagolásán, nem jogszerű és megtéveszti a fogyasztót. Ugyancsak jogszerűtlen, az OÉTI által a bejelentő részére írt, étrend-kiegészítővel, vagy különleges táplálkozási célú, vagy hagyományos élelmiszerrel kapcsolatos bármely tartalmú levél OÉTI iktatószámának feltüntetése olyan módon, mintha ez a termék engedély-, vagy nyilvántartásba vételi száma lenne. Az "OÉTI által értékelt és szakvéleményezett termék" feliratot étrend-kiegészítők és különleges táplálkozási célú élelmiszerek címkéjén az OÉTI hozzájárulásával a bejelentő feltüntetheti, amennyiben az Intézet által előre meghatározott kritériumrendszer alapján a terméket szakvéleményezésre benyújtotta és az megfelelőnek minősült. A felirat használatára kizárólag a megfelelő eljárásrend alapján szakvéleményezett termékek jogosultak, így annak feltüntetése más termékeken jogszerűtlen, megtéveszti a fogyasztót. Étrend-kiegészítők (az OGYI honlapjáról) Az étrend-kiegészítők a hazánkban is érvényben levő európai uniós szabályozás szerint olyan élelmiszerek, amelyek a hagyományos étrend kiegészítését szolgálják, és koncentrált formában tartalmaznak tápanyagokat vagy egyéb táplálkozási vagy élettani hatással rendelkező anyagokat, egyenként vagy kombináltan. Megjelenési formájuk kapszula, pasztilla, tabletta, port/szirupot tartalmazó tasak, folyadékot tartalmazó ampulla, csepegtetős üveg, vagy más hasonló forma, amely por illetve folyadék kis mennyiségben történő adagolására alkalmas. Az étrend-kiegészítőkről szóló 37/2004. (IV.26.) ESZCSM rendelet értelmében tápanyagok alatt vitaminok, vagy ásványi anyagok értendők. Az étrend-kiegészítők nem keverendők össze a különleges táplálkozási célú élelmiszerek néhány csoportjával, például a sportolóknak és nehéz fizikai munkát végzőknek szánt termékekkel (közismert nevükön „sport tápszerek”, „body porok, turmixok”), vagy a testtömeg csökkentés céljára szolgáló, csökkentett energiatartalmú készítményekkel (köznapi nevükön fogyókúrás porok), amelyek többnyire napi egy, esetleg két étkezés helyettesítésére szolgálnak. Az étrend-kiegészítőkről szóló EU irányelvnek megfelelően, a 37/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet életbe lépésével megszűnt az előzetes, kötelező engedélyezés és helyette csak ún. bejelentési (notifikáció) kötelezettség van, ami nem jelent mást, mint a termék címkéjének és adatlapjának benyújtását az OÉTI-hez, legkésőbb a termék piacra helyezésének napján. A rendszer nem alkalmas a termék forgalomba kerülésének megakadályozására, csak a piacfelügyeleti munkát segíti elő azzal, hogy probléma, veszély észlelésekor azonnal értesítést kap az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ), a további intézkedések megtétele céljából. Több európai uniós tagállam még a notifikáció lehetőségével sem él; a hatósági munka kizárólag a panaszbejelentésekre, vagy a szúrópróbaszerű ellenőrzésekre épít. A rendelet pontosan rögzíti az étrend-kiegészítőkben alkalmazható vitaminok és ásványi anyagok körét, illetve a felhasználható vegyületeiket és azt is körvonalazza, hogy mennyi ezek minimális mennyisége a termék napi adagjában (a napi ajánlott bevitel 15%-a).
1. A vitaminok és ásványi anyagok biztonságos legfelső szintjét, az általánosan elfogadott tudományos adatokkal végzett, tudományos kockázatbecsléssel kell megállapítani, amely egyúttal figyelembe veszi az egyes fogyasztói csoportok egyéni érzékenységét is. A legfelső biztonságos szint az a maximális tápanyag mennyiség, amely rendszeres napi bevitel esetén sem ártalmas a populáció egyetlen tagjára sem. Felnőttek számára ajánlott napi vitamin és ásványi anyag beviteli referencia értékek (RDA) a Magyar Élelmiszerkönyv 1-1-90/496 sz. előírása alapján |
