Emésztőrendszer
Az emberi életben a fejlődéshez, életben maradásához energiára van szükség. Ezt a táplálékból nyerjük. De ahhoz, hogy a táplálék energiaként szolgáljon a sejt számára, keresztül kell jutnia az emésztőrendszer szakaszain. Az emésztőcsatornát szakaszokra osztották. Mindegyik szakasz feladata adott, és ott, csakis ott történhet meg a bontás, ott vannak jelen a bontáshoz szükséges enzimek. De mindegyik szakasz  hozzájárul ahhoz hogy a tápanyagok felszívódni kész állapotba kerüljenek. 
A táplálék többnyire szénhidrátokból, fehérjékből és zsírokból áll. A bontásuk következtében alapegységre bontódnak (és úgy már felszívódásra alkalmasak  lesznek) ami a következő:
Szénhidrátok: glukózzá bomlanak
Fehérjék: aminósavakká bomlanak
Zsírok: glicerinre, és szabad zsírsavakra bomlanak

Ezt a harmonikus  munkát  számos enzim, számos hormon és megannyi szerv tartja irányítás alatt.  A test annyira jól megalkotott rendszer, hogy az igazán fontos dolgok akaratunktól függetlenül zajlanak (légzés, emésztés, szívműködés). Látni fogod hogy felsorolni is fárasztó mi minden kell ahhoz hogy jól működjenek a dolgok. És az is látható lesz, hogy számtalan lehetőség van arra, hogy zavar keletkezzen. 

Az emésztőrendszer az elejétől (szájüreg) a végéig (végbél) kb 8 méter hosszú cső. Az üreg belső részét nyálkahártya, illetve mindenféle felhám borítja, ami a tápanyag siklásához, avagy adott területen a felszívódáshoz szükséges. Ez a rész érintkezik a tápanyagokkal. A nyálkahártya mögött körkörös lefutású izomzat található. Ennek az izomzatnak a működése (összehúzódása) továbbítja a táplálék továbbjutását egyik helyről a másik soron következő szakaszhoz. A kezdeti és végi szakaszon kívül az izom kizárólag simaizom. Ami azt is jelenti egyben hogy akaratunkkal nem tudjuk befolyásolni a működését. Szabályozása a vegetatív idegrendszer által történik. Azaz ettől kezdve bármi hatással lehet az emésztésre. Innentől bonyolult a dolog, de nem adom fel :)

Röviden a táplálék útja és történése.
A szájüregbe került falatot megrágjuk (jobb esetben). Nyállal keveredik, ami tartalmazza a szénhidrát bontásához szükséges enzimeket. A felaprított táplálékot minél apróbbra őröljük, az emésztő enzimeknek annál könnyebb dolga lesz. Illetve inkább úgy mondanám, hogy ha jó alaposan előrágtunk, akkor a következő bélszakaszokban kevesebb idő kell a tovább bontáshoz, és így több idő jut az emzimeknek elvégezniük a a felszívódni képes méret létrehozásához. Ez azért fontos, mert az adott szakaszon a táplálék nem marad örökké. Szabályzott, és - ha megtörtént az enzimes bontás, ha nem - automatikusan továbbtolja a perisztaltikus mozgás a következő szakaszba.
A nyelőcső a gyomor felső szakaszáig (cardia) tart. Itt található egy záróizom, ami nem engedi hogy a gyomortartalom visszajusson a nyelőcsőbe. De vannak esetek amikor ez mégis megtörténik, ilyenkor a savas béltartalom felkerülése égő érzést okoz a  gyomorszájnál.

Kóros állapot létrejöhet: ha nem alapos a rágás például, gyors kapkodó evés, hiányos fogsor.

A falatot a nyelőmozgások a garatba juttatják majd a nyelőcsövön keresztül a táplálék a gyomorba jut. Itt a gyomorban következik a következő enzimes bontás. A közeg elég durva, 1-2 pH -t jelent. Kevés baktérium bírja ki ezt a közeget. A gyomornedv sósavat, a fehérjék bontásához szükséges pepszint tartalmaz főként. Az ananász bromelian nevű enzimje a fehérjebontást teljesebbé képes tenni. A gyomor után a vékonybél következik. Természetesen a kettő találkozásánál szintén záróizomzat található. Ennek az izomnak is jól kell működnie.

Vékonybél
Több szakaszra bontották és nevezték el (patkóbél, éhbél, csípőbél).
Tulajdonképpen az előző szakaszokon előemésztett táplálék itt bontódik véglegesen alapépítőköveire.
A hasnyálmirigy termeli a bontáshoz szükséges összes emésztőenzimeket. A  hasnyálmirigy nedv (hasnyál)  egy kis csövön keresztül  beleömlik a  patkóbélbe. A máj termel egy Epe nevezetű terméket, ami egy epevezetéken át ugyanoda ömlik mint a hasnyál. Az epe szerepe az, hogy a hasnyál zsíremésztő lipázát aktiválja. Zsíros étel fogyasztásakor hogy-hogynem, de a máj értesül erről, és az epehólyag összehúzódásával epét juttat a patkóbélbe. Ha nincs epe, a hasnyál lipáza nem működik, nincs zsíremésztés.


A  felszívódás az éhbél szakaszon a bélnyálkahártya speciális képződményeiben  a bélbolyhokból történik. A bélbolyhok  tegelyében egy ér fut. Nagyon bőséges a vérellátása. A bélbolyhok mozgásának leírása egy kisregény lenne. De elég most az, hogy amikor a bélbolyhokban szívóerő  lép fel, az alapegységek a keringésbe jutnak.


Vastagbél
A vékonybél folytatása a vastagbél. Itt emésztés már nem folyik, csak felszívódás.  És a bélben felszívódásra nem került salakanyag formázása.

Ha bontatlan szénhidrát jut a vastagbél szakaszába (mert mondjuk nincs elég bontóenzim), akkor a bélbaktériumok bontanak rajta, iszonyat mennyiségű gáztermelés következtében.
A bélnyálkahártya  áteresztőképességének fokozódásakor nagyobb méretű fehérjéket is beszippant a bélboholy. Ez probléma, ugyanis az aminósavaknál nagyobb képződmények  allergiás reakciót váltanak ki.

Az emésztésben résztvevő szervek közül kiemelném a májat, és a hasnyálmirigyet.
A máj a jobb bordaív alatt helyezkedik el. A májsejtek különös képessége, hogy a sejtjei fokozatosan képesek regenerálódni.
A máj egy olyan szerv amelynek nagyon sok feladata van. Csak egy pár e közül:
epe termelés, vegyületek metabozálása májenzimek segítségével, fehérjeszintézis.
A termelt epe az epehólyagban 1/10 re besűrűsödve tárolódik. A vékonybélbe való  bekerülését hormon szabályozza, ami összehúzza az epehólyagot. Az epe főbb összetétele: epesavak, koleszterin

A hasnyálmirigy (pancreas). Termeli a hasnyálat, ami vezetéken át jut  a vékonybélbe oda ahová az epe is ürül egy másik vezetéken át.
A pankreás termeli az inzulint, mely a szénhidrát anyagcsere egyik legfontosabb hormonja. Az inzulin azáltal csökkenti a vércukor szintet, hogy jelenlétében a sejtek képesek felvenni a glukózt. 

Emésztési zavarok
Emésztő enzim hiányából adódó problémák
A panaszok  nagy részét  általában  az okozza, hogy emésztő enzimek  nem elegendő mennyiségben jutnak az adott bélszakaszhoz.
Vagy a hasnyálmirigy nem termel elegendő mennyiségben, vagy nem érkezik elegendő epe a vékonybélbe.
A megemésztetlen  szénhidrát erjedni kezd, a megemésztetlen fehérje pedig rothadni. Nagymértékű gáz képződéssel jár, a has felpuffad, hasfájást okoz.
Emésztőenzimeket tartalmazó készítmények:
Nagyon fontos, hogy étkezés közben, szétrágás nélkül  elegendő folyadákkal vegyék be. Ha szétrágják a  kapszulákat, akkor a gyomorsósav elbontja az enzimeket.
DIPANKRIN
KREON
MEZYM FORTE
NEO PANPUR
PANKREOFLAT
Digestif Rennie (már megszűnt)



Savas vegyhatást hozó termékek. Savhiányos betegnél ajánljuk.
(csak  nagyon savas közegben kezdődik meg a fehérje emésztés)
BETACID
OPTACID

Képződött gázok kiürülésének elősegítése (felfuvódásra)
Egy egy alkalommal 2-4 kapszula is bevehető, és lefekvés előtt újból- Terhesek, szoptatók is szedhetik.
ESPUMISAN
ANAFLAT
BÉRES FLATIN

Létezik kisbabáknak való puffadás elleni: Espumisan, Sab simplex, Infacol

Görcsoldó + gázképződést csökkentő szerek
METEOSPASMYL



Epe termelést fokozó készítmények
Az epe termelődését vagy  az epe hólyag ürülését okozzák.
CHOLAGOL
MENTHACOL
BILOBENE
RAPHACHOL
ROWACHOL
NEOBILAGIT
MIRA gyógyviz
Mecsek epe tea
STOMPAX
DARMFLEGE

Növényi eredetű készítmények:
Általában elmondható hogy a keserű növények  reflexes úton az epehólyag összehúzódását váltják ki.

Az illóolaj tartalmú növények bélgörcs oldó hatásúak. Pl: édeskömény, ánizs , borsosmenta, kamilla
IBEROGAST csepp (különleges gyógyszer, több úton befolyásolja az emésztés folyamatát)
Van benne stressz oldó, keserű anyag, puffadásra ható növényi kivonat.
Emésztést elősegítő tea
Svédcsepp
articsóka (arkocaps)
gyömbér (arkocaps)

A fűszernövények általában a gyomor és bél nyálkahártyáját izgatva vérbőséget okoznak, serkentik a bélmozgásokat.


Gyomorégésre ható szerek
Savközömbösítők és savtermelődést gátló szerek vannak erre.
Savközömbösítők (Antacidok)
A gyomorégés általános probléma.
Étkezés után nem sokkal a nyelőcsőbe feljutó gyomortartalom okozza.
Könnyen visszaáramlik a savas gyomortartalom, ha étkezés után lefekszünk, vagy hajlongunk. De a feleslegesen képződő sósav ugyanúgy ilyet okoz.
Nagyon fontos hogy a savkötő szereket ne vetessük be étkezés közben, ugyanis ezzel durván beavatkozunk a fehérjék bontásába, és megkötjük az amúgy nagyon szükséges sósavat. Étkezés után 1,5-2 óra múlva lehet szétrágatni 1-2 tablettát.
Egy részük a  sósavat elreagáltatja, vagy gázképződás közben semlegesíti, vagy kocsonyás gél képződik a kölcsönhatásból.

Szódabikarbona (NATRIUM HYDROGENCARBONAT), SIPSZODA
TISACID
NILACID
TALCID
RENNIE ANTACID, külön cukrosoknak is
Salvus víz
Dr STOMI
GASTRACID

Savképződést gátló szerek
A gyomor üregében több fajta sejtet különbözetünk meg. Vannak amelyek a fehérjebontó pepszint termelik. Van amelyik csak nyákot. És van amelyik a  HCL sósav képződést segíti.
Ezen utóbbi sejtek közvetlen közelében  ugynevezett H2  hisztamin receptorok helyezkednek el. Amik kapcsolódnak  egy olyan szerkentyűkhöz (protompumpa) ami  a  hidrogén/kálium kicserélődéséért felelős.
A hisztamin receptorokhoz való kapcsolódás  beindítja a pumpa működését.
Tehát gátolható a savképződés  ha gátoljuk  a H2 receptorokat.  De hogy ne legyen ilyen egyszerű a dolog, tudni kell hogy  ezt a protonpumpát nemcsak a hisztamin képes aktiválni, hanem más is. Tehát még termelődhet  akkor is sósav ha a H2 receptorok gátolva vannak (ULCERAN, RANITIDIN stb.). Receptnélküli változata a QUAMATEL MINI.
Viszont ha a protonpumpát iktatjuk ki (vagy  jelentős részüket), akkor nem jön létre sósav termelés.
Kapható receptnélküli változata: CONTROLOC CONTROL, ACIDA.

Végezetül ne feledjük hogy a bélflóra a legfontosabb dolgok egyike a testünk egészsége szempontjából.
Több milliárd baktérium tevékenykedik feltünés nélkül, azért hogy nekünk minél  egészségesebb legyen az emésztésünk és  immunrendszerünk.
Közülük néhány vitamint termel, néhányuk fontos immun anyagokat. Megakadályozzák hogy megbetegítő (patogén) gombák, baktériumok szaporodjanak el, és vegyék át az irányítást.
Tehát fontos ennek a védelme.
Antibiotikumok adásakor a megbetegítő baktériumokon kívül előfordul hogy ezek a hasznos baktériumok is áldozatul esnek.
Fontos a pótlás: NORMAFLORE, LACTIV, PRO GASTRO KID, BÉRES PROBIO, PROTEXIN BALANCE, PRIMBIOTIC