A magyar lakosság 20-25 százaléka szenved hipertóniában, vagyis magas vérnyomás betegségben, aminek egyik okozója a túlzott nátrium-klorid bevitel. Prof. dr. Borbola József kardiológus szerint így a túlzott sófogyasztás egyértelműen káros a szervezetre. – A só vizet köt meg, így fokozza a vizenyőképződést, s a magas vérnyomást. Ha valaki vízhajtókat szed, s alacsony a vére nátrium tartalma, annak valóban pótolni kell, hiszen az optimális ionháztartáshoz szükséges, egészséges embereknek azonban vissza kellene fogni a nátriumbevitelt – tanácsolta a szakértő. A káliumról szólva a professzor elmondta, hogy az a körlevél állításaival szemben nagyon is hasznos a szervezetnek. A kálium a nátriummal együtt ugyanis részt vesz az ingerületi folyamatokban, így az ideg-, és izomműködésben, a sav-bázis egyensúly és az ozmotikus nyomás fenntartásában. – A kálium és a Magnézium fokozza az izom-, és szívizomsejtek aktivitását, csökkenti a vérnyomást és a szívizomzavarokat. Hiányukban ritmuszavar, fáradtság, izomgyengeség és görcsök jelentkeznek. Valóban túl lehet adagolni, egy banánban például egy mg van. Ha egy vesebeteg 4-5 kiló banán egyszerre való megevésétől akár meg is halhat, de ennyit képtelenség megenni – folytatta Borbola József, hozzátéve: az egészséges vese a szervezetbe került kálium többletet minden probléma nélkül kiüríti, de az általános orvosi tapasztalat az, hogy a legtöbb ember szervezetében kevesebb a kálium, mint az szükséges volna. Túladagolni tehát étkezéssel szinte lehetetlen. Ennek oka, hogy a kálium-háztartás szigorú hormonális szabályozás alatt áll és a káliumürítés többféle mechanizmussal is megvalósulhat. Egészséges emberekben a bevitt kálium közel 90 százaléka vizelettel, 10 százaléka a széklettel, míg kis mennyisége a verejtékkel ürül ki a szervezetből. Vesebetegeknek azonban oda kell figyelni rá! AZ OÉTI adatai szerint, ha valamennyi élelmiszerben, ill. az ételkészítés és sózás során olyan, 30 százalékkel csökkentett nátriumtartalmú sót használnánk, ahol a nátriumot káliumra cserélték, a ma jellemző átlagos lakossági sóbevitelt figyelembe véve ez 2,6 g kálium-bevitelt jelentene. (Amennyiben a sóbevitelt csökkentenénk az ideális 5 g-ra, és ezt az előbbi típusú sóval fedeznénk teljes egészében, az mindössze 0,48 g káliumfogyasztással lenne egyenértékű.)

Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/sziv_es_errendszer/13866/tiszta-so--tiszta-orulet

A kardiológus is másképp gondolja Még néhány adat a sóról A vérnyomás kismértékű csökkentése – mely a napi sóbevitel 5 grammos csökkentésével elérhető lenne – lakossági szinten 24 százalékkal csökkenti az agyvérzés, és 18 százalékkal a koszorúér megbetegedések előfordulását. Ezzel évente 1,25 millió agyvérzésből származó halálozást és 3 millió szív-és érrendszeri halálozást lehetne megelőzni a világon! A túlzásba vitt sóbevitel növeli a vérnyomást – mindkét nemben és minden életkorban –, a jelentős mennyiségű tartós sófogyasztás pedig magasvérnyomás (hipertónia) betegséget hoz létre. Hazánkban a magas vérnyomás 2,5 millió felnőttet érint. Ezek a betegségek felelősek a magyar lakosság halálozásának több, mint feléért. A fokozott sóbevitel a magas vérnyomástól függetlenül is növeli az agyvérzés, a vesebetegség, valamint a bal kamrai izomtömeg-vastagodását, illetve ezek kockázatát. Már egy szelet felvágottas, sajtos kenyér elfogyasztásával elérjük, sőt túl is léphetjük a WHO által ajánlott 5 gramm/nap sóbeviteli értéket, anélkül, hogy megsóznánk. Ebből is jól látszik, hogyha egyáltalán nem használunk sót sem ételkészítés során, sem utánsózásra, akkor sem kell tartanunk attól, hogy alacsony lesz a sóbevitelünk. A nátriumbevitel csökkentése és a káliumbevitel növelése egyaránt vérnyomáscsökkentő hatású. (Forrás: OÉTI) A magyar lakosság 20-25 százaléka szenved hipertóniában, vagyis magas vérnyomás betegségben, aminek egyik okozója a túlzott nátrium-klorid bevitel. Prof. dr. Borbola József kardiológus szerint így a túlzott sófogyasztás egyértelműen káros a szervezetre. – A só vizet köt meg, így fokozza a vizenyőképződést, s a magas vérnyomást. Ha valaki vízhajtókat szed, s alacsony a vére nátrium tartalma, annak valóban pótolni kell, hiszen az optimális ionháztartáshoz szükséges, egészséges embereknek azonban vissza kellene fogni a nátriumbevitelt – tanácsolta a szakértő. A káliumról szólva a professzor elmondta, hogy az a körlevél állításaival szemben nagyon is hasznos a szervezetnek. A kálium a nátriummal együtt ugyanis részt vesz az ingerületi folyamatokban, így az ideg-, és izomműködésben, a sav-bázis egyensúly és az ozmotikus nyomás fenntartásában. – A kálium és a Magnézium fokozza az izom-, és szívizomsejtek aktivitását, csökkenti a vérnyomást és a szívizomzavarokat. Hiányukban ritmuszavar, fáradtság, izomgyengeség és görcsök jelentkeznek. Valóban túl lehet adagolni, egy banánban például egy mg van. Ha egy vesebeteg 4-5 kiló banán egyszerre való megevésétől akár meg is halhat, de ennyit képtelenség megenni – folytatta Borbola József, hozzátéve: az egészséges vese a szervezetbe került kálium többletet minden probléma nélkül kiüríti, de az általános orvosi tapasztalat az, hogy a legtöbb ember szervezetében kevesebb a kálium, mint az szükséges volna. Túladagolni tehát étkezéssel szinte lehetetlen. Ennek oka, hogy a kálium-háztartás szigorú hormonális szabályozás alatt áll és a káliumürítés többféle mechanizmussal is megvalósulhat. Egészséges emberekben a bevitt kálium közel 90 százaléka vizelettel, 10 százaléka a széklettel, míg kis mennyisége a verejtékkel ürül ki a szervezetből. Vesebetegeknek azonban oda kell figyelni rá! AZ OÉTI adatai szerint, ha valamennyi élelmiszerben, ill. az ételkészítés és sózás során olyan, 30 százalékkel csökkentett nátriumtartalmú sót használnánk, ahol a nátriumot káliumra cserélték, a ma jellemző átlagos lakossági sóbevitelt figyelembe véve ez 2,6 g kálium-bevitelt jelentene. (Amennyiben a sóbevitelt csökkentenénk az ideális 5 g-ra, és ezt az előbbi típusú sóval fedeznénk teljes egészében, az mindössze 0,48 g káliumfogyasztással lenne egyenértékű.)

Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/sziv_es_errendszer/13866/tiszta-so--tiszta-orulet

A kardiológus is másképp gondolja Még néhány adat a sóról A vérnyomás kismértékű csökkentése – mely a napi sóbevitel 5 grammos csökkentésével elérhető lenne – lakossági szinten 24 százalékkal csökkenti az agyvérzés, és 18 százalékkal a koszorúér megbetegedések előfordulását. Ezzel évente 1,25 millió agyvérzésből származó halálozást és 3 millió szív-és érrendszeri halálozást lehetne megelőzni a világon! A túlzásba vitt sóbevitel növeli a vérnyomást – mindkét nemben és minden életkorban –, a jelentős mennyiségű tartós sófogyasztás pedig magasvérnyomás (hipertónia) betegséget hoz létre. Hazánkban a magas vérnyomás 2,5 millió felnőttet érint. Ezek a betegségek felelősek a magyar lakosság halálozásának több, mint feléért. A fokozott sóbevitel a magas vérnyomástól függetlenül is növeli az agyvérzés, a vesebetegség, valamint a bal kamrai izomtömeg-vastagodását, illetve ezek kockázatát. Már egy szelet felvágottas, sajtos kenyér elfogyasztásával elérjük, sőt túl is léphetjük a WHO által ajánlott 5 gramm/nap sóbeviteli értéket, anélkül, hogy megsóznánk. Ebből is jól látszik, hogyha egyáltalán nem használunk sót sem ételkészítés során, sem utánsózásra, akkor sem kell tartanunk attól, hogy alacsony lesz a sóbevitelünk. A nátriumbevitel csökkentése és a káliumbevitel növelése egyaránt vérnyomáscsökkentő hatású. (Forrás: OÉTI) A magyar lakosság 20-25 százaléka szenved hipertóniában, vagyis magas vérnyomás betegségben, aminek egyik okozója a túlzott nátrium-klorid bevitel. Prof. dr. Borbola József kardiológus szerint így a túlzott sófogyasztás egyértelműen káros a szervezetre. – A só vizet köt meg, így fokozza a vizenyőképződést, s a magas vérnyomást. Ha valaki vízhajtókat szed, s alacsony a vére nátrium tartalma, annak valóban pótolni kell, hiszen az optimális ionháztartáshoz szükséges, egészséges embereknek azonban vissza kellene fogni a nátriumbevitelt – tanácsolta a szakértő. A káliumról szólva a professzor elmondta, hogy az a körlevél állításaival szemben nagyon is hasznos a szervezetnek. A kálium a nátriummal együtt ugyanis részt vesz az ingerületi folyamatokban, így az ideg-, és izomműködésben, a sav-bázis egyensúly és az ozmotikus nyomás fenntartásában. – A kálium és a Magnézium fokozza az izom-, és szívizomsejtek aktivitását, csökkenti a vérnyomást és a szívizomzavarokat. Hiányukban ritmuszavar, fáradtság, izomgyengeség és görcsök jelentkeznek. Valóban túl lehet adagolni, egy banánban például egy mg van. Ha egy vesebeteg 4-5 kiló banán egyszerre való megevésétől akár meg is halhat, de ennyit képtelenség megenni – folytatta Borbola József, hozzátéve: az egészséges vese a szervezetbe került kálium többletet minden probléma nélkül kiüríti, de az általános orvosi tapasztalat az, hogy a legtöbb ember szervezetében kevesebb a kálium, mint az szükséges volna. Túladagolni tehát étkezéssel szinte lehetetlen. Ennek oka, hogy a kálium-háztartás szigorú hormonális szabályozás alatt áll és a káliumürítés többféle mechanizmussal is megvalósulhat. Egészséges emberekben a bevitt kálium közel 90 százaléka vizelettel, 10 százaléka a széklettel, míg kis mennyisége a verejtékkel ürül ki a szervezetből. Vesebetegeknek azonban oda kell figyelni rá! AZ OÉTI adatai szerint, ha valamennyi élelmiszerben, ill. az ételkészítés és sózás során olyan, 30 százalékkel csökkentett nátriumtartalmú sót használnánk, ahol a nátriumot káliumra cserélték, a ma jellemző átlagos lakossági sóbevitelt figyelembe véve ez 2,6 g kálium-bevitelt jelentene. (Amennyiben a sóbevitelt csökkentenénk az ideális 5 g-ra, és ezt az előbbi típusú sóval fedeznénk teljes egészében, az mindössze 0,48 g káliumfogyasztással lenne egyenértékű.)

Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/sziv_es_errendszer/13866/tiszta-so--tiszta-orulet