Immunrendszer
Immunrendszer működése röviden
Az immunrendszer feladata a testidegennek ill. károsnak ítélt "dolog" felismerése, és a védelmi folyamatok beindítása. Ha az immunrendszer jól működik akkor kizárólag veszélyesnek ítélt esetekben (idegen kórokozó) fog nagyobb érővel működésbe lépni. Egyébként az idegen anyagnak a felkutatása folyamatos. A testünk számára idegen "dolognak" leginkább a komoly megbetegedéseket okozó baktériumokat, vírusokat, gombákat, parazitákat tartjuk.
Az immunrendszer a születés után a környezetnek megfelelően folyamatosan fejlődik. Ha az egyén találkozik a mindennapi élet kórokozóival, akkor az immunrendszer fokozatosan egyre fejlettebb lesz. Természetesen nem lesz védelem az ellen amivel nem találkozik. Az oltóanyagoknak( vakcináknak) ebben az esetben lesz jelentősége például akkor, ha olyan országba készülünk ahol a környezet lényeges kórokozóbeli különbséget mutat. Antitestek közvetlen bejuttatásával elkerülhető a fertőzésnek kitett embernél a megbetegedés kialakulása.
A szervezet számos "dolgot" ítélhet meg idegennek, de főként olyat szokott amivel addig még nem találkozott. Az idegen anyagot antigénnek nevezzük. Az ellene termelt ellenanyagot antitestnek.
Ha az immunrendszer valamely részében zavar keletkezik, idegennek ítélhet meg addig teljesen természetes dolgokat is. Ugyanakkor bizonyos"dolgok" bekerülve a testbe hozzákötődnek a test fehérjéihez. Ezzel a lépéssel teljes értékű antigénné válnak. És bár maga az a valami ha nem váltott volna ki védekező reakciót, így a fehérjével egybe kapcsolódva már igen. Ez utóbbi a tulajdonképpeni allergia kialakulásának folyamata.
Az immunrendszer zavara az is, ha az idegen, káros anyagok ellen nem védekezik, vagy csak kevésbé, vagy egyáltalán.
Tehát nem jó az sem ha túlságosan ellenségként viseltet igazából ártalmatlan dolgok iránt, de az sem jó ha egyáltalán nem reagál arra amire pedig jó lenne.
Az immunrendszer számos funkcióval, és rengeteg "résztvevővel" dolgozik. A megértéséhez viszont csak a legfontosabb dolgokat említjük meg.
Fehérvérsejtek
A fehérvérsejtek az immunrendszer sejtjei, amelyek megvédik a testünket a fertőző betegségektől és az idegen anyagoktól. Sokféle különböző fehérvérsejt létezik, mindegyik a csontvelő őssejtéből származik. A fehérvérsejtek az egész testben megtalálhatók, a vérben és a nyirokrendszerben is. Az olyan betegségeknél, mint a leukémia a fehérvérsejtek száma magasabb a normálisnál, a leukopénia esetében pedig jóval alacsonyabb.
Sokféle különböző fehérvérsejt van. Az egyik fontos csoportosítási szempont, hogy tartalmaznak-e szemcséket, ami alapján besorolhatjuk őket a granulociták és agranulociták közé.
-
Granulociták: olyan fehérvérsejtek, amelyeknek a sejtplazmájában különbözőképp festődő szemcsék láthatók, ha fénymikroszkóppal nézzük. Ezek a bekebelezett részecskék emésztésében vesznek részt. Három fajtájuk van: neutrofilek, bazofilek és eozinofilek, mindhárom a festődési jellegzetességéről kapta a nevét.
Agranulociták: olyan fehérvérsejtek, amelyeknek a sejtplazmájában nincsenek szemcsék. Ezek közé tartoznak a nyiroksejtek a limfociták, az egymagvú fehérvérsejtek (monociták) és a nagy falósejtek (makrofágok).
Lymphociták
A T és B lymphociták a specifikus immunválasz fő komponensei. Az antigén felismerését követően eltérő módon aktiválódnak, de céljuk azonos: az antigén, vagy a fertőzött sejt elpusztítása.
A B sejtek nagy mennyiségű specifikus antitesteket ( immunglobulinokat) termelnek, amelyek képesek elpusztítani az antigént.
A fertőzés leküzdését követően egyes B sejtek úgynevezett memóriasejtekké alakulnak, amelyek évekig, vagy akár évtizedekig életben maradhatnak. Emlékezve a korábbi fertőzésre, az adott antigén újbóli bejutását követően, gyorsan aktiválódnak.
A fehérvérsejtek közül a falósejtek( fagociták) a fontosak, melyeknek az a dolga, hogy elfogják és bekebelezve hatástalanítsák a kórokozókat.
Az immunglobulinoknak sok fajtája van: IgG, IgA, IgM, IgD, és IgE
-
IgM elsődlegesen a vérszérumban található, a nyálkahártyák felületére is szekretálódik.
-
IgG ez a legnagyobb mennyiségben előforduló immunglobulin, amely mintegy felerészben a vérben, illetve a szövetek közti folyadékban található. Az immunglobulinok közül csak ez az izotípus képes a placentán keresztül a magzatba jutni. Rátelepszik az antigénre, így jelzést ad a falósejtek számára.
-
IgA a vér immunglobulinjainak 15-20%-át képviseli, bár alapvetően a különböző nyálkahártyák (légzőrendszer, gyomor- és bélcsatorna, nemi utak) felszínére szekretálódik. Szintén előfordul az anyatejben, könnyben és a nyálban. Ez az immunglobulin a testfelszínre jutott, lenyelt vagy belégzett patogénekkel szemben fejti ki védő tevékenységét.
IgE erősen kötődik a hízósejtek felszínén lévő receptorokhoz. Az allergiás reakciókban van szerepe.
Az allergia úgy jön létre, hogy első találkozáskor IgE típusú ellenanyagok termelődnek. Második találkozáskor az allergén kapcsolódik az előző találkozáskor termelt antitesttel az IgE molekulával. Ez előidézi a hízósejtek szétesését, amiből hisztamin szabadul ki. Az így felszabadult hisztamin gyulladást vált ki a szövetekben. A tünetek nagymértékben változnak attól függően, hogy milyen szervben történik az allergiás reakció. Így azok az allergének, melyek levegő által terjednek (mint például a pollen vagy az atkák) a légutak és a szem szaruhártyájának a gyulladását okozzák. Ilyen a szénanátha (allergiás rhinitis), mely az orrnyálkahártya megvastagodását, orrváladékozást, tüsszentést, a szem irritációját, könnyezést okoz. Ha az allergén bekerül a tüdőbe, asztmás tüneteket is okozhat: nehézlégzés, köhögés, sípolás. Ha az allergén az emésztőrendszerbe kerül a következő tünetek jelentkezhetnek: hasüregi fájdalom, hányinger, hányás, puffadás, hasmenés. A bőrön jelentkező allergiás reakciók, mint az ekcéma vagy az urticaria bőrpírrel, duzzadással járnak.
Az immunrendszer erősítésekor általában az a cél, hogy olyan anyagokkal lássuk el a szervezetünket, melyek valamilyen módon az immunrendszer működéséhet szükségesek( ezek általában bizonyos enzimrendszerek alkotórészei) A vitamin készítmények szedése akkor indokolt, ha az étkezéssel nem jutunk megfelelő mennyiségben hozzájuk. Ez áll télre és nyárra egyaránt. A vitamin készítményeken kívül vannak speciális készítmények melyek közvetlenül is beavatkoznak az immunrendszer speciális rendszerébe. Ilyenek: béta glükán, echinacea, kolosztrum, poliszacharidok.
Echinacea tartalmú készítményeink.
Gomba kivonatok
Béta glükán termékek
Kolosztrum
Az immunrendszer "túlműködésekor" azaz allergia esetén a vitamin pótlásának nincs hatása az allergia folyamataira, viszont a kórokozók elleni védelemhez szükségesek.
Allergiában mindenki legalább csak a tünetek megjelenését szeretné visszaszorítani, hogy ne vakarózzon, ne tüsszögjön, ne könnyezzen. Ezt a gyógyszerekkel meg tudják oldani azáltal, hogy bizonyos hatóanyagokkal kivédik, hogy a szervezet által, védekezésként termelt vegyületek kapcsolódjanak, és kiváltsák azokat a tüneteket, melyből az illető tudja( tudná) hogy valami baj van.
Tehát az antigén jelen van (és marad is) és az immunrendszer pörög ezerrel, csak a a zavaró tünetek maradnak el. Ez nagy eredmény. Ha az allergia egyszer megjelent a megszűnésére nagy esély nincs. Van olyan módszer amit úgy neveznek, hogy deszenzibilizáció. Ez azt jelenti, hogy az allergén fokozatosan emelkedő adagjait juttatják be. A válaszreakció előbb utóbb elcsitul, mert az így keletkező IgG semlegesíti az allergént mielőtt az találkozhatna az IgE vel.
Gyakran még azt sem sejtik az allergiások, hogy mire azok. Így nem is tudják hogyan kerülhetnék el azt, hogy az ne jusson be a szervezetükbe. De sokszor ez egyébként is elkerülhetetlen is lenne. Csak jusson eszünkbe, hogy milyen nagy probléma az étkezés azoknak akik lisztérzékenyek.
